A film j� �rtelemben vett hollywoodi alkot�s –az eur�pai sz�rmaz�s� rendez�, Wolfgang Petersen lehet�s�geihez m�rten h� maradt az irodalmi alapanyaghoz. Ha a g�r�g�k �s a tr�jaiak h�bor�j�t elmes�l� t�rt�net nem is sz�lal meg v�gig hexamaterekben, a fontosabb �nekek v�szonra ker�lnek, �s pontosan k�vetik az esem�nyeket, lemondva ezzel a happy endr�l.
Miut�n az irodalmi alapanyag k�telez� olvasm�ny, a k�z�piskol�sok val�sz�n�leg sz�p sz�mmal zar�ndokolnak majd el a mozikba, rem�lve, hogy kiv�lthatj�k a film k�zel h�rom �r�j�val a vaskos eposz elolvas�s�t. Petersen alkot�sa abban ugyan seg�t, hogy megismerkedj�nk a v�res h�bor� kulcsfigur�ival, el�tanulm�nyok n�lk�l azonban elk�pzelhet�, hogy olyan inform�ci�halmazt z�d�t egyszerre a n�z� nyak�ba, hogy az helyenk�nt �sszekeveredik, nem tudv�n k�vetni, hogy „ki, kinek a kije”, vagy hogy mikor melyik h�rosz haragszik meg �ppen a m�sikra.

A film azonban van annyira mag�val ragad�, hogy egyik – bizony�ra titkolt – k�ldet�s�t pont ezzel teljes�ti – ha a k�z�ns�g sz�m�ra esetleg nem eg�szen vil�gos, mi is az a tit�n, mi�rt akkora gond, ha Apoll� templom�t meggyal�zza egy katona, vagy hogy mi�rt is ut�lj�k egym�st annyira a g�r�g t�rzsek, ut�na is n�zhet a dolgoknak, uram bocs�’ m�g az eredeti m�vet is elolvashatja.

A film szerepl�i kifejezetten j�k – az Akhilleuszt alak�t� Brad Pitt, a Hektort j�tsz� Eric Bana, a Priamoszt megform�l�, r�g nem l�tott Peter O’Toole vagy Od�sszeusz szerep�ben Sean Bean mindannyian hiteles �s m�lt� alak�t�i a sp�rtai �s a g�r�g h�s�knek. A film zen�je t�k�letesen illik a pazar l�tv�nyvil�ghoz, az emberi lelem�nyess�gre �s a puszta fizikai er�re hajaz� akci�jelentekhez – az �zenet pedig a bar�ts�gr�l, a testv�ri �sszetartoz�sr�l, a becs�letr�l, a b�tors�gr�l, a mindent els�pr� szerelemr�l, a szavahihet�s�gr�l, az emberi term�szetr�l, egysz�val az �letr�l �s az elker�lhetetlen hal�lr�l egyetemes �s megsz�vlelend�.
A Tr�ja – igaz, tartottunk t�le – egy olyan film lett, amit mindenkinek l�tni kell. K�telez� olvasm�ny.