Az al�bbi szer�nytelennek t�n� kijelent�s egyenesen Wolfgang Petersent�l sz�rmazik aki, t�bb olyan k�rd�st is kapott a Tr�ja sajt�esem�ny�n, amelyek olyan – dramaturgiailag - fontos r�szleteket k�rnek sz�mon a filmen, melyek Hom�rosz Ili�sz�ban szerepelnek. B�r az erre vonatkoz� k�rd�seket Petersen lelkesen tov�bb passzolta a t�ma szakavatott k�pvisel�j�nek, de a legt�bb k�rd�sre � maga v�laszolt.

A fenti k�rd�st mag�nak a forgat�k�nyv�r� David Benioffnak adta �t Wolfgang Petersen, de azt, hogy mi�rt maradtak ki az istenek a filmb�l, saj�t maga v�laszolta meg.
Szerinte att�l k�pes a t�rt�net igaz�n a mai n�z�kh�z sz�lni, hogy emberek k�z�tti konfliktusokat mes�l el �s nem kever bele istenekkel foly� cselekm�nyeket. Att�l mai a mese, hogy olyan �rzelmi sz�lakat pend�t meg, amelyek hiteles �br�zol�s�hoz nem volt sz�ks�g r�juk. A film nem a klasszikus m� feldolgoz�sa, csak egy alap, amire olyan t�rt�net �p�lhetett, ami a mai viszonyok k�zepette is k�pes nagyon aktu�lis maradni.
„Ha Hom�rosz letekintene r�nk, neki is ez lenne a v�lem�nye.” - mondta lelkesen a rendez�.

Pittet viccesen kiadva el�rulta, hogy elvitte egy bajor �tterembe, ahol az volt a teszt sz�m�ra, hogy k�pes-e megenni a neki szerv�rozott cs�lk�t, sok s�rrel. Egy leend� Akhilleusznak azonban ez a feladat meg sem kottyanhatott. Petersen b�szke arra, hogy Brad Pitt m�r akkor igent mondott, amikor a v�gleges forgat�k�nyv el sem k�sz�lt.

Brad Pitt sz�m�ra nem volt k�rd�s, hogy elv�llalja-e a neki sz�nt szerepet, haboz�s n�lk�l, els� sz�ra igent mondott. B�r a szokny�s szerepeket egy id�re ezzel letudta, ez a forgat�s eml�kezetes marad sz�m�ra. Olyan felk�sz�l�si id�szakot mondhat mag��nak, ami lehet�v� tette, hogy mind fizikai mind lelki �rtelemben t�k�letesen alkalmass� v�lj�k a szerepre. Az el�k�sz�leti id�szak legnehezebb r�sze pont a v�ge volt, amikor m�r testileg-lelkileg r�k�sz�lt a feladatra, de a forgat�s m�g v�ratott mag�ra. Hom�rosz Ili�sz�t egy�bk�nt mindenkinek csak aj�nlani tudja.

Pitt a sajt�esem�nyen v�gig kedves t�vols�gtart�ssal vette a k�rd�seket, azok nyolcvan sz�zal�ka ugyanis hozz� �rkezett annak ellen�re, hogy j�val t�bben (tizenketten) vettek r�szt a st�bb�l (a f�szerepl�k k�z�l csak Peter O’Toole nem tudott elj�nni). Egyszer j�tt csak zavarba, amikor egy rafin�lt g�r�g �js�g�r� Anistonra c�lozva azt szerette volna t�le hallani, hogy a g�r�g (sz�rmaz�s�) n�k a legszebbek a vil�gon. Pitt nem hagyta mag�t, hisz a feles�g�t �rint� k�rd�sek nem a kedvencei, de „�lete legnagyszer�bb n�j�nek” titul�lva �t, mindent elmondott, amit szerinte e t�m�r�l b�rkinek tudnia kell.

Szemmel l�that�an megszokta a nagy filmekkel j�r� nagy felhajt�sokat Orlando Bloom, aki kend�csk�vel a fej�n �rkezett �s gondolkod�s n�lk�l bevallotta, hogy neki esze �g�ban sem volt elolvasni a k�nyvet meghallgatta CD-n, �s �gy is nagyon tetszett neki.
Enn�l j�val visszafogottabban mes�lte el a Hektort alak�t� Eric Bana, hogy hat h�napig tartott az az id�szak, am�g a null�r�l siker�lt feltorn�znia mag�t arra szintre, hogy marad�ktalanul k�pes legyen eleget tenni a rendez�i utas�t�snak, hogy �gy lovagoljon, mintha sz�l sz�rny�n sz�guldana.

A h�lgyek k�z�l a Hektor feles�g�t alak�t�, angol sz�rmaz�s� Saffron Burrows vonta mag�hoz a sz�t legt�bbsz�r. V�laszt�kos angols�ggal mes�lte el a g�r�g mitol�gia hihetetlen hat�s�t az eur�pai kult�r�ra., A Wolfgang Petersen oldal�n helyet foglal� Diane Kruger (Hel�ne) volt az egyetlen, aki egyetlen egyszer sem kapott k�rd�st, �gy nem ny�lhatott alkalma arra, hogy elmes�lje milyen �rz�s volt, amikor megtudta, hogy � kapta sz�p Hel�ne szerep�t.




ICPress/Cannes